Hogyan változnak az érzeteink az idő függvényében? Hogyan érintik ezek a változások a viselkedésünket? Ha figyelemmel követjük a változásokat, azzal visszanyerjük a kontrollt az egészségünk felett, és a tüneteket sem érezzük már olyan leküzdhetetlennek – állítja a „mindfulness anyjának” nevezett harvardi pszichológiaprofesszor.
Ma a mindfulness az orvostudomány egyik legintenzívebben kutatott témája. Egyre több a tudományos bizonyíték, amely alátámasztja azt a több ezer éves tapasztalatot, hogy a meditáció jót tesz testnek-léleknek és igen alkalmas a mindfulness gyakorlására. Nézzük élettani hatásait!
Fiatalodhatunk, gyógyulhatunk vagy épp sportolhatunk is „fejben”, ha megfelelően áthangoljuk a tudatunkat – állítja egy amerikai pszichológiaprofesszor. Mit jelent a test-elme egysége? Milyen hatása lehet a szervezetünkre a tudatos jelenlét? És miért lett vékonyabb a szobalányok dereka a felmosástól?
Az ősidőkbe nyúlik vissza mély kapcsolódásunk a természethez, és a saját érdekünkben nagyon jól tesszük, ha a napjainkra igencsak kihűlt viszonyt újra felmelegítjük.
A neurodiverzitás idegrendszeri sokszínűséget jelent, és az utóbbi években az autistákkal foglalkozó szakemberek kulcsszavává vált világszerte. Már a névválasztásnál is jelezte elkötelezettségét e paradigma iránt a Neurodiverz Műhely, amelynek vezetője és egyik megálmodója a gyermekpszichiáter. Miben jelent változást a neurodiverzitás-paradigma a korábbi megközelítésekhez képest?
Hogyan segíthet a fogyásban, ha megtanulunk a testünk jelzéseire figyelni? Még soha nem volt ennyi eszközünk és lehetőségünk a testünk karbantartására. A különböző divatdiéták és fitneszirányzatok a virágkorukat élik. Sokan újabb és újabb módszereket, éppen felkapott diétákat próbálnak ki, azonban ezek csak átmeneti megoldást nyújtanak. A leadott kilók gyakran megtöbbszöröződve térnek vissza, és sokan egyre reménytelenebb küzdelmet folytatnak a testsúlyukkal és önmagukkal.
A legjobb természetes vérnyomáscsökkentő és kapcsolatépítő „szer” – állítják kutatók a napokban világnappal ünnepelt ölelésről. De miért erősíti az önbizalmat is? Milyen betegségeket gyógyíthat? Kiknek írják fel receptre és kiket irritál? És tényleg működik egy párnával is?
Mért jöttek ennyire divatba manapság a bakancslisták? Miért nem kell kétségbe esni, ha egész életünkben csak álmok maradnak a felírt célok? És hogyan használható egy ilyen lista gyászfeldolgozásra?
Fontos, hogy olyan célokat tűzzünk ki magunk elé, amelyek jól illeszkednek a realitásokhoz. Nem kedvező, ha túl nagy elvárásokat állítunk magunk elé, mivel növeli a csalódások esélyét. De az sem, ha alulértékeljük a képességeinket és lehetőségeinket, mert attól fásultakká és kiégettekké válhatunk.
Egyre népszerűbb téma a mindfulness, és ennek is köszönhetően egyre több mítosszal találkozhatunk vele kapcsolatban. Sokakat talán éppen ezek tartanak vissza a módszer megismerésétől és gyakorlástól.
Életünk állandó része az idegesség és a stressz, valamint a fáradtság és az álmosság. Ennek hátterében az éberség és az összpontosító képesség csökkenése rejlik. A buddhista hagyomány szerint a koncentráció a megvilágosodáshoz is nélkülözhetetlen.
Sok sebből vérezhet az a párkapcsolat, amelyet sérült felnőttek alkotnak. Ám mégis létezik gyógyír, és akár maga a problémás viszony segíthet a közös gyógyulásban.
John Bradshaw amerikai terapeuta kérdőívet állított össze, hogy megállapíthassuk, (mennyire) sérült-e vagy sem belső, gyermeki részünk. A kérdőívből egy rövid, szerkesztett részt adunk közre, amely az identitásunkat kutatja.
Ahhoz, hogy harmonikusan éljük az életünket, elengedhetetlen, hogy megfelelően tudjuk szabályozni az érzelmeinket. Jó hír, hogy e készség tanulható, fejleszthető.
A „belső gyermek” énünk gyermeki része, aki boldog és kreatív is lehet, de a kicsikorban megtapasztalt traumákat, hiányokat is hordozhatja. A vele folytatott munka feltétele a tapasztalt, szakértő segítő.
Technopánik után és helyett végre üljünk neki, és gondoljuk át, tanuljuk meg, hogyan éljünk együtt az okostelefonunkkal a jövőben.
Egyre többen vesszük észre, hogy felnőtté válásunk rögös útján gyermeki énünk valahol lemaradt. Annyira siettünk belekezdeni a fontos és felelősségteljes felnőtt életszakaszába, hogy a bohókás belső gyermek talán még most is pillangók után szaladgál egy színes virágmezőn. Hol találunk rá ismét?
Műfajából adódóan a zugevés rejtett zavar, így gyakran válik krónikussá – sok érintett a pszichológiai tanácsadás során arról számol be, hogy évek, évtizedek vagy akár gyermekkora óta jelen van az életében. Hogyan tudunk belőle kigyógyulni?
A kenyér az élet, az otthon és a bőség szimbóluma, de egyszersmind kifejezheti a személyiséget, válhat szorongás vagy bűntudat forrásává és jelezheti, éppen milyen életszakaszban vagyunk, melyik társadalmi rétegbe tartozunk. Tűzijáték után egy kis gasztropszichológia.
Minden családnak vannak dédelgetett ételreceptjei (sőt mint látni fogjuk: ételei), amelyek generációról generációra adódnak át. A kellemes íz csak egy dolog a vonzerejükben. Mi teszi ki a többit, miért ragaszkodunk annyira hozzájuk?
